Hererák, Fiatal Férfiak És Fiúk, Akik A Szégyentől Halnak Meg.

Minden évben több ezer fiatal férfi és fiú hal meg rákban, ami egy herében kezdődött, és átterjedt a test más részeire, olyan messze, mint a tüdő és az agy. De ami még megdöbbentőbb-különösen aggasztó az anyák és a fiúk apjai számára -, hogy ezek többsége azért hal meg, mert szégyellik megkérdezni anyut vagy aput, vagy akár az orvosukat, ha valami nem stimmel a heréjükben…. és addig hagyják, amíg túl késő nem lesz.

A probléma nagy része az is, hogy a hererák esetében, a diagnosztizált esetek közel 100% – ában, a fertőzött here eltávolítására (‘orchiectomia’) van szükség, hogy megállítsa a rák terjedését, feltételezve, hogy még nem tette meg-ez történik, ha a rák megy észrevétlen hosszú ideig. És csak az USA-ban, 2007-ben becslések szerint 9500 férfi és fiú vesztette el a heréjét TC (hererák) vagy más betegség miatt.

Tehát, még ha egy fiatalember gyanítja is, hogy lehet here problémája, a tudatalatti félelem a) rák és b) a férfiassága részleges elvesztése a fő tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy halassza el az utat az orvoshoz abban a reményben, hogy bármi is a baj, az magától meggyógyul – ez csak egy izomfeszülés…’

A tény a hererák

A tény az, hogy a hererák – mostantól csak ‘TC’ – nek hívjuk-sokkal gyakoribb, mint a nagyközönség gondolná. A TC a legnagyobb rákgyilkos a 14-34 éves fiúkból és férfiakból, és a legtöbb nyugati országban a számok inkább emelkednek, mint esnek. A tragikus az, hogy bár a TC a halál egyik fő oka a fiatal férfiaknál és fiúknál, ez egy rák is, aminek a legnagyobb a valószínűsége a teljes gyógymódnak – jóval több mint 90% – os-de csak akkor, ha elég korán diagnosztizálják.

A TC-t is könnyű észrevenni, de a megdöbbentő igazság az, hogy a férfiak és fiúk túlnyomó többségének fogalma sincs, hogyan ellenőrizze a TC jeleit. A legtöbb srác többet tud az autó, a motorkerékpár vagy a számítógép, mint tudnak a herék-két elhanyagolt gömbök, hogy kell adni a tulajdonos több öröm (és több teljesítmény!) mint az autó, a motorkerékpár vagy a számítógép.

De a fiúk, koruktól függetlenül, fiúk lesznek, és ha van egy kedvenc autójuk, például, beugranak és vezetik. Csak ha valami rosszul sül el megállnak és megnézik a használati utasítást. Ugyanez a logika vonatkozik a férfi test – csak akkor, ha valami balul sül el, fog egy ember keresni információkat; de abban az esetben a herék, soha nem volt a ‘használati útmutató’… mostanáig, az új here kezelési kézikönyv formájában.

Mindenki tud a mellrák veszélyeiről – a nyugati világ legtöbb egészségügyi hatósága fantasztikus munkát végzett a nők oktatása a betegség veszélyeiről, hogyan kell önvizsgálatot, korai felismerés, szűrések… olyan mértékben, hogy a legtöbb férfi majdnem annyit tud a mellrák, mint a nők.

A TC nem ugyanaz.

A legtöbb ember nem tudja, például, hogy ha nem kezelik, a TC gyorsan átterjedhet egy férfi vagy fiú testén egy nagyon kiszámítható úton – a herétől, a has, majd a máj, a tüdő és az agy.

Rengeteg információ van a mellrákról, a rendszeres szűrésekről, a nőknek megmondják és megtanítják (kamaszkorból), hogyan ellenőrizzék magukat és önmagukat… de hol van az információ a TC-ről fiatal férfiaknak? A mellrákhoz képest szinte nem is létezik, és az információk általában szárazak és tényszerűek, anélkül, hogy magyarázatot adnának arra, hogy egy fiatalembernek miért kellene saját maga ellenőriznie a TC-t.

A testicularis Care kézikönyv elengedhetetlen olvasmány minden büszke tulajdonosa egy szép sor here, és meg van írva egy friss, nem technikai, könnyen követhető formában, hogy hozza egy új, férfi-férfi megközelítés ‘Férfi Egészség’, és nem csak a herék.

A könyv világosan mutatja, hogy a TC-ből származó halál megelőzése szó szerint a tulajdonos kezében van, és ezen kívül rengeteg általános információ áll rendelkezésre arról, hogy hogyan lehet a férfi reprodukciós rendszerben elősegíteni és fenntartani a jó egészséget.

Ez az információ nem csak a férfiak és a fiúk számára fontos, hanem az anyáknak is tisztában kell lenniük a hererákkal és más férfi nemi problémákkal, mivel ezek a kevesebb, mint egy éves kisfiúknál előfordulhatnak.